Alapszabály

Magyar-Japán Gazdasági Klub ("Egyesület") ALAPSZABÁLYA

Az alapszabály mellékletét képező tagjegyzéket aláírók, mint az Egyesület rendes tagjai, jelen alapszabály elfogadásával az Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek ("Ptk.") és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek ("Civiltv.") megfelelő működését az alábbiak szerint elfogadják.

I. AZ EGYESÜLET ADATAI

I.1. Az Egyesület teljes neve: Magyar-Japán Gazdasági Klub

Az Egyesület rövidített neve: MJGK

Az Egyesület idegen nyelvű elnevezése: Hungarian-Japanese Economic Club

I.2. Az Egyesület székhelye: 1122 Budapest, Városmajor utca 41/B.

I.3. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület önálló jogi személy.

I.4. Az Egyesület honlapja

Az Egyesület közleményeinek internetes elérhetősége a http://www.mjgk.com/ weboldalon biztosított.

I.5. Az Egyesület tagjai

Az Egyesület tagjainak adatait az elnökség által elkülönítve kezelt tagjegyzék tartalmazza.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGEI

II.1. Az Egyesület céljai

Az Egyesület célja, hogy összefogja a japán érdekeltséggel rendelkező természetes és jogi személyeket, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket (ideértve a szövetkezeteket, állami irányítás alatt álló vállalatokat) és elősegítse, valamint fejlessze az elsősorban japán viszonylatú nemzetközi gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokat.

II.2. Az Egyesület tevékenységei

Az Egyesület céljai megvalósítására szolgáló, alapcél szerinti tevékenységek:

  • a japán üzleti és kereskedelmi szokások, hagyományok fokozottabb megismertetése és széleskörű elterjesztése Magyarországon;
  • a kétoldalú kereskedelmi forgalom növekedésének támogatása, különös tekintettel a magyar exportra, a magyar és japán cégeknek a kölcsönös gazdasági előnyök alapján való együttműködésének támogatása;
  • elsősorban tagvállalati körben a magyarországi japán cégek harmadik országbeli, elsősorban kelet-közép-európai kapcsolatépítésének, terjeszkedésének elősegítése;
  • hatékony tanácsadói szintű informális közreműködés a magyar cégek japán viszonylatú közvetlen gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak előmozdításában, a japán cégeknek az elsősorban az Európai Unión belüli tevékenysége fejlesztése érdekében;
  • aktuális gazdasági és piaci információk kölcsönös biztosítása a japán kereskedelemfejlesztő szervezetekkel elsősorban, de nem kizárólagosan a JETRO Hungary-val és a Magyarországi Japán Vállalkozók Egyesületével (Shokokai) kialakítandó munkakapcsolat révén;
  • piackutatás, piaci tanulmányok elkészítésében való közreműködés, ágazati vagy konkrét igény esetén egyedi témakörökre vonatkozottan is;
  • elsősorban tagvállalati körben üzletemberek, delegációk fogadásának, tagvállalatok kiutazásának elősegítése, kapcsolódó programokban való részvétel,  a fogadókészség felmérése és elősegítése;
  • kiállítások, vásárok figyelemmel kisérése, elsősorban a tagság részvételi igényeinek felmérése és koordinálása;
  • elsősorban tagvállalati körben szemináriumok szervezése, lebonyolítása, fordítás, tolmácsolás megszervezése, illetve közvetítése;
  • a japán kormány és intézményei által támogatott oktatási és továbbképzési programokhoz való kapcsolódás és az ezeken való magyar részvétel elősegítése;
  • japán tárgyú kiadványok beszerzése, terjesztése, honlapok megismertetése;
  • a hazai és a külföldi sajtó tájékoztatása a Egyesület tevékenységéről, igény és aktualitás szerint az egyes tagokról is, ehhez magas színvonalú web-oldal működtetése, szükség esetén a social media eszközrendszerének felhasználásával;
  • a világban zajló gazdasági folyamatok – különösen a magyar és a japán kapcsolatok figyelemmel kísérése, valamint ezek alapján tájékoztatás nyújtása a tagjainak;
  • tagok érdekeinek képviselete, a tagok közötti egyeztetés és kapcsolattartás ellátása.

II.2. Gazdasági-vállalkozási tevékenység:

Az Egyesület annak érdekében, hogy céljai megvalósításának gazdasági feltételeit biztosítsa, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület főtevékenysége. Az ilyen tevékenység végzéséből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összbevétel 60 %-át.

III. A TAGSÁGI VISZONY

III.1. A tagság típusai, a lehetséges tagok köre, a tagsági jogok gyakorolhatósága

Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, akik, illetve amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják és az Egyesület Alapszabályát magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Kiskorú természetes személy felvételéhez a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szükséges.

Az egyesületi tagság formái:

  • rendes tagság,
  • tiszteletbeli tagság,

Az Egyesület azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az Egyesület tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.

Rendes tagok

Az Egyesület rendes tagjaivá nyilatkozattétel útján válhatnak azok a természetes és jogi személy(ek), aki(k) (amely(ek) ) a belépési nyilatkozatban az Egyesület alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. A rendes tagság létrejöttének és fenntartásának feltétele a tagdíj határidőben történő megfizetése.

Az Egyesületbe tagként történő belépését a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kezdeményezheti. A belépni kívánó tagok a belépési szándékukról az Egyesület elnökségét kötelesek értesíteni. Az új tagok belépésének jóváhagyásáról az elnökség dönt. Az elnökség döntéséről írásban (beleértve az email útján történő közlést) köteles értesíteni a belépni kívánó tagokat. Amennyiben jogi személy kezdeményezi a taggá válását, mellékelni kell a szervezet igazolását arról, hogy a nevében ki járhat el képviselőként a tagsági jogok gyakorlása során, amennyiben a tagsági jogokat gyakorló személy eltér a jogi személy tag törvényes képviselőjétől.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

  • részt vehetnek az Egyesület közgyűlésén, ott tanácskozási (ideértve a felszólalást és a kérdések feltételét is), indítványozási, észrevételezési és szavazati jogot gyakorolhatnak;
  • bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók. Kiskorú rendes tag csak életkorának megfelelő olyan tisztségre választható, mely képviseleti joggal nem jár;
  • jogosultak kezdeményezni az Elnökség tagjainak visszahívását;
  • jogosultak igénybe venni az Egyesület szolgáltatásait;
  • jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;– a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

  • kötelesek megtartani az alapszabály és egyéb egyesületi szabályzatok rendelkezéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
  • kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek a megvalósítását;
  • kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni;
  • nem veszélyeztethetik az Egyesület céljainak megvalósulását és az Egyesület tevékenységét;
  • az Egyesület munkájához szükséges - az üzleti titok fogalmába nem tartozó - információkat rendelkezésre bocsátani;
  • az Egyesület üzleti titkait megőrizni;
  • tevékenységükben az Egyesület többi tagjainak érdekeit szem előtt tartva az együttműködés szellemét erősíteni, különös tekintettel a magyar-japán kapcsolatokra.

 Tiszteletbeli tagok

Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet – a közgyűlés felkérése alapján – az a személy, aki az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.

A tiszteletbeli tagok az Egyesület rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti az egyesületi célok megvalósulását. Tiszteletbeli tag felvételéről a közgyűlés dönt. A tagság a felkérés elfogadásával jön létre.

Az Egyesület keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek, illetve a tiszteletbeli tagok tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli társelnök).

III.2. Az egyesületi jogviták rendezése

A tag, a vezető tisztségviselő és az ellenőrző bizottság tagja kérheti a bíróságtól az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

III.3. A tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszony megszűnik:

  • a tag kilépésével, amelyet az Egyesület képviselőjéhez kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő a kilépő nyilatkozata képviselő általi kézhezvételének napjával;
  • a tag kizárásával;
  • a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  • a tagsági jogviszony felmondásával;
  • ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének hat hónap türelmi idő eltelte után nem tesz eleget.

Az elnökség dönt első fokon a tagkizárás ügyében, másodfokon az Egyesület közgyűlése jár el.

Kizárással sújtható az Egyesület jogszabályt, alapszabályt vagy közgyűlési határozatot súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsító tagja.

Súlyosan sértőnek tekinthetők különösen azok az esetek, amikor

  • a tag tevékenységével, magatartásával vagy mulasztásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti (ide nem értve a felmondás alapját képező tagdíjfizetési mulasztást),
  • a természetes személy tagot bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte és a közügyek gyakorlásától eltiltotta; a jogi személy tag büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll.

E magatartások esetén kizárás helyett figyelmeztetés is alkalmazható, az elkövetett magatartás súlyosságához, egyszeri vagy ismételt jellegéhez igazodóan, ezekkel arányosan. A taggal szembeni eljárás szabályai ez esetben is megegyeznek a kizárásra alkalmazandó szabályokkal.

A kizárási eljárást első fokon – az elnökség tagjainak ügye kivételével – az elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag vagy egyesületi szerv írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell, továbbá lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a védekezését és a bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy a védekezését megfelelően előadhassa.

A taggal az elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak továbbá tartalmaznia kell az igénybe vehető – Egyesületen belüli és kívüli – jogorvoslatról szóló pontos és kifejezett tájékoztatást.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben meg kell jelölnie, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívására jogosult személy fellebbezés esetén köteles az Egyesület közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb harminc napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

A tag tagsági jogviszonya kizárás esetén a következő időpontokban szűnik meg:

  • az elnökség döntése esetén a kézhezvételtől számított tizenöt napos fellebbezési határidő leteltét követő napon;
  • fellebbezés esetén a közgyűlés kizárást helyben hagyó határozatának meghozatalával;
  • az elnökség tagjainak, illetve a tiszteletbeli tagoknak a kizárása esetén a közgyűlés kizáró határozatának meghozatalával.

A tagsági jogviszonyt a közgyűlés harmincnapos határidővel felmondhatja, ha a rendes tag hat hónapon keresztül az elnökség írásbeli – póthatáridőt tűző és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével. Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy a mulasztásának a kimentését kívánja, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adnia az esetleges fizetési kedvezményekről is.

A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg. A felmondási idő hat hónap, amely a tag felmondásról szóló nyilatkozatának az Egyesület Elnöksége által történő kézhezvételét követő napon kezdődik.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

IV.1. Az Egyesület szervei

Az Egyesület testületi szervei:

  • közgyűlés,
  • elnökség,
  • ellenőrző bizottság.

Az Egyesület tisztségviselői:

  • elnök,
  • alelnök,
  • elnökségi tag,
  • tiszteletbeli elnök

Az Egyesület vezető tisztségviselőinek az elnökség tagjai minősülnek.

IV.2. A közgyűlés

A közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület döntéshozó szerve. A közgyűlés döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg. A közgyűlés üléseit személyesen vagy elektronikus hírközlő eszköz útján (videokonferencia) tarthatja meg. A közgyűlés határozatait ülés tartása nélkül, írásban is meghozhatja. A közgyűlés ülése rendes és rendkívüli lehet. Rendes ülés megtartására évente egyszer kerül sor. A döntéshozatali eljárás kezdeményezésér módon kell, hogy sor kerüljön, függetlenül attól, hogy arra milyen formában kerül sor. E rész alkalmazásában írásbeli formának minősül a postai, illetve elektronikus úton (email) megtett nyilatkozat.

Közgyűlés ülés tartásával

A közgyűlés ülésének összehívása, a napirend megállapítása, az ülés helyének kijelölése

A közgyűlés ülését (a továbbiakban: „közgyűlés” vagy „ülés”) az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök írásban hívja össze. Döntésével megjelöli a közgyűlés napirendjét, továbbá kijelöli annak helyét és időpontját. Megjelöli azt is, hogy a közgyűlésen videokonferencia útján is lehetséges-e a megjelenés.

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, amelyben megjelölik az összehívás okát és célját. A közgyűlést össze kell hívni, ha azt az illetékes törvényszék előírja. Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha:

  • az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlés főszabály szerint az Egyesület székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye (főváros) területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is.

A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell:

  • az Egyesület nevét és székhelyét;
  • az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  • az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Amennyiben a döntéshozatali eljárásra videokonferencia útján vagy ülés tartása nélkül kerül sor, a meghívóhoz csatolni kell az írásbeli előterjesztéseket is;
  • a konferencia-közgyűlésre vonatkozó információkat.

Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tizenöt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban vagy elektronikus formában (email)– a megküldött meghívó útján – értesülnek. Amennyiben a meghívó megküldésére email formájában kerül sor, a meghívót Olvasási és kézbesítési funkcióval vagy azzal egyenértékű, az email átvétele időpontjának megállapítására alkalmas funkcióval kell ellátni. Az email azon a napon minősül átvettnek, amikor az Olvasási és kézbesítési funkcióval vagy azzal egyenértékű, az email átvétele időpontjának megállapítására alkalmas funkcióról az Elnökség visszaigazolást kap.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) a közgyűlés összehívását megelőzően a napirend tervezetét megküldi a tagoknak azzal, hogy arra a kézhezvételtől számított öt napon belül észrevételt, illetve újabb napirendi pontokra vonatkozó indokolt indítványokat tehetnek. A határidő lejártát követően a beérkezett javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) összeállítja a közgyűlés napirendi pontjait.

Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének a tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen legyen és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.

Az ülés lebonyolítása

Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők (utóbbiak egyúttal szükség szerint a titkos szavazásoknál mindig szavazatszámláló bizottságot is alkotnak).

A közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén az alelnök látja el a levezető elnöki teendőket.

A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető a tagokon (a tag képviselőjén) kívüli személy is lehet. A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő egyesületi tagot kér fel, akik vállalják, hogy a közgyűlés egészén végig jelen lesznek és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát. Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról.

A közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel. A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást. Az egyebek napirendi pontban tájékoztatók, szavazást nem igénylő beszámolók tárgyalhatók.

Az ülés nem nyilvános: azon a tagokon, az ügyvezetésen és az Ellenőrző bizottság tagjain kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

Konferencia-ülés

Az ülés videokonferencia útján is megtartható. A használt elektronikus hírközlő eszköz videotelefon, illetve internetes kapcsolattal, kamerával és mikrofonnal rendelkező számítógép lehet. Számítógépes csatlakozás esetén a használt informatikai alkalmazás Skype, Microsoft Teams, Zoom, továbbá egyéb, a kép és a hang egyidejű közvetítését, illetve a tagok korlátozásmentes, valós idejű kommunikációját egyszerre biztosító alkalmazás lehet. Lehetőség van arra, hogy a személyes jelenléttel lebonyolítandó közgyűlésen a tagok ezen a módon jelenjenek meg, és arra is, hogy a közgyűlést teljes egészében elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartsák meg. Erre a meghívóban ki kell térni, azzal, hogy e mód nem alkalmazható a tagok bármelyikének hátrányára, és az adott eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére az ülés alatt a közgyűlés helyén biztosítani kell.

A konferencia-közgyűlésre az ülés megtartására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A tagok azonosítása a rendszerbe történő bejelentkezés során történik. A tagoknak egyedi felhasználónevet kell biztosítani, melynek jelszavát a tag határozza meg. Az ilyen módon tartott közgyűlésen a tagokon kívüli meghívottak részvételét is biztosítani kell.

Titkos szavazást igénylő kérdések konferencia-közgyűlésen csak akkor tárgyalhatók, ha a titkos szavazás lebonyolításának a technikai feltételei biztosítottak.

A közgyűlés határozatképessége

A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több, mint fele jelen van.

Ha az egyébként szabályszerűen összehívott közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a közgyűlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére és a meghatalmazott képviselő igénybevételének lehetőségére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.

A szavazás módja, a határozatok közlése

A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a döntést el kell halasztani. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a szavazásra jogosult tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik.

Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül; vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben vagy meghozandó döntésben egyébként érdekelt;
  • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
  • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

A szavazás során elsőként az előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról, ez után az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetbe foglalt végleges szövegről szavaznak. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést.

Jegyzőkönyvezés

A közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a közgyűlés megválasztott tisztségviselőit (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv-hitelesítők), az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a fontosabb eseményeket, indítványokat, a meghozott döntéseket és azok szavazati arányát.

A konferencia-közgyűlés ülésén elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a döntéshozó szerv ülésén hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök vagy az alelnök az aláírásával hitelesít.

A közgyűlés hatásköre

A közgyűlés kizárólagos hatásköre:

  • megválasztja és – ha tisztségük ellátására méltatlanná váltak – visszahívja az Egyesület vezető testületeinek tagjait (elnökség, ellenőrző bizottság), illetve az Egyesület tisztségviselőit, könyvvizsgálóját, továbbá megállapítja esetleges díjazásukat;
  • elfogadja vagy módosítja az alapszabályt, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatait;
  • elfogadja az éves költségvetést, az elnökség szakmai beszámolóját, illetve a számviteli beszámolót, annak mellékleteivel együtt (kiegészítő melléklet). A számviteli beszámoló elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges;
  • a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;
  • az elnök felhatalmazása arra, hogy az Egyesület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása érdekében titkárt alkalmazzon megbízási vagy munkaviszonyban;
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, az ellenőrző bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és az ellenőrző bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szétválás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési, szétválási terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési, szétválási szerződések elfogadása);
  • közgyűlési határozatban állapítja meg a tagdíj mértékét;
  • az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése.

Közgyűlés ülés tartása nélkül (távszavazás)

A közgyűlés döntését a személyi kérdések, továbbá az éves költségvetés, illetve az éves számviteli beszámoló elfogadásának kivételével távszavazás útján is meghozhatja. Távszavazásra csak a kész, döntésre teljes egészében alkalmas határozattervezet bocsátható.

A távszavazást az elnök (akadályoztatása esetén a alelnök) rendeli el és kezdeményezi, akként, hogy a határozattervezet szövegét a tagok részére, az általuk megadott postai vagy elektronikus elérhetőségre a kézhezvétel igazolására alkalmas módon megküldi, azzal a felhívással, hogy a rendes tagok a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos, a felhívásban megjelölt határidőn belül adhatják le „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” szavazatukat. A felhívásban meg kell jelölni a szavazat leadásának módját is.

Ha bármely rendes tag a szavazat leadására rendelkezésére álló határidőn belül ülés összehívását indítványozza, az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) köteles összehívni a közgyűlés ülését, melynek a kérdés kötelező napirendi pontja.

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három munkanapon belül – ha valamennyi rendes tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három munkanapon belül – az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három munkanapon belül közli a tagokkal.

A szavazás akkor érvényes, ha a szabályszerűen lebonyolított szavazás során legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

IV.3 Az elnökség

Az elnökség összetétele

Az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat a háromtagú elnökség látja el. Az elnökséget a közgyűlés választja ötéves időtartamra. Az elnökség tagjai: az elnök, a alelnök, és az elnökségi tag. A tagok megbízatása megválasztásuk elfogadásával jön létre. Jogi személy rendes tag tisztségre jelölésekor az Egyesület köteles megjelölni, hogy a feladatokat mely, a taggal jogviszonyban álló természetes személy útján kívánja ellátni. A tag a tisztséget elfogadó nyilatkozatban nyilatkozik arról, hogy a tisztségből eredő feladatokat mely természetes személy látja el. Amennyiben a tag nevében a tag törvényes képviseletére nem jogosult természetes személy fogja ellátni a tisztségből eredő feladatokat, ehhez a tag törvényes képviselőjének meghatalmazása szükséges. A szavazáskor a közgyűlés a szervezet és a feladat ellátására általa kijelölt természetes személy megválasztásáról együttesen, egy döntéssel szavaz.

Az elnökség működése

Az elnökség döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül (távszavazással) hozza meg. Az elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja.

Az elnökség üléseit az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) hívja össze írásban. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha arról a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az elnökségi ülésre – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további személyek hívhatók meg.

Az elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az elnökségi tagokon kívül csak az ellenőrző bizottság tagjai, az egyesületi tagok, illetve a meghívottak vehetnek részt.

Az elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagoknak több, mint a fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a döntést el kell halasztani. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 18 napon belül – az elnökség ülését ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az elnökség tagjainak több, mint a fele jelen van.

Az elnökség üléséről emlékeztetőt kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévők számát és személyét, a határozatképesség megállapítását, a napirendet, az elhangzott hozzászólások rövid összefoglalását.

Az elnökség ülése konferencia-ülés formájában is megtartható, melynek lebonyolítására a konferencia-közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az elnökség döntését ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás). Erre a közgyűlési távszavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy nem rendelhető el távszavazás személyi kérdésekben, valamint az éves beszámoló és az éves költségvetés tervezetének az elfogadása során.

Az elnökség hatásköre

Az elnökség dönt minden olyan, az Egyesület irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség feladatai:

  • ellátja az Egyesület operatív vezetésével, napi ügyeinek vitelével kapcsolatos feladatokat, az e körbe tartozó döntéseket meghozza;
  • az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben (különösen beszámolók, éves költségvetés) előterjesztést fogalmaz meg a közgyűlés számára;
  • az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának az előkészítése
  • dönt az új tagok jelentkezésének elfogadásáról;
  • befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén;
  • első fokon a tagsági viszonyt kizárással megszüntető elnökségi határozatot hoz (az elnökség tagjai és a tiszteletbeli tag kizárása kivételével);
  • javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására;
  • az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a szükséges intézkedések megtétele
  • .

Az elnökség a két közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a közgyűlés hagyja jóvá. Az elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.

IV.4. Az Egyesület tisztségviselői

A megbízatási idő

Az Egyesület IV. 1. pont szerinti tisztségviselőit a közgyűlés öt évre választja, akik a megbízatásuk lejárta után újra választhatók. Az ötéves ciklus közben megszűnő megbízatás esetében a tisztségviselő helyére megválasztott új személy megbízatása a ciklusból még hátralévő időre szól. Ha a tisztségre választott jogi személy tag és a nevében a feladatot ellátó természetes személy közötti jogviszony megszűnik, egyidejűleg a szervezeti tag megbízatása is megszűnik, ekkor a közgyűlés új tisztségviselőt választ.

A vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

Az elnök feladatai:

  • a közgyűlési és az elnökségi ülések összehívása és levezetése;
  • konferenciák és más rendezvények szervezése;
  • a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés;
  • az Egyesület működésének az irányítása;
  • utalványozási jog gyakorlása az alelnökkel vagy az elnökségi taggal együttesen;
  • képviseli az Egyesületet és rendelkezik a bankszámla felett;
  • tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
  • előkészíti az elnökség üléseit, biztosítja a működését és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli;
  • nyilvántartja a tagságot;
  • gondoskodik az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről és azok folyamatos kezeléséről;
  • nyilvántartja a tagdíjak befizetéseit, súlyos mulasztás esetén jelzéssel él a Közgyűlés felé;
  • ellenőrzi a kifizetések szabályszerűségét, ügyel a bizonylati fegyelem megtartására, a pénzügyek szabályszerűségére;
  • gondoskodik a következő éves költségvetés és az éves számviteli beszámoló tervezetének az előkészítéséről.

Az alelnök feladatai:

  • elnök akadályoztatása esetén képviseli az Egyesületet;
  • az elnök konzultánsaként működik;
  • az elnök akadályoztatása esetén összehívja és vezeti a közgyűlés és/vagy az elnökség ülését.

Az elnökség tagjai közötti további munkamegosztást az elnökség saját ügyrendjében állapítja meg. Az elnökség tagjainak felsorolását a jelen alapszabály mellékletét képező dokumentum tartalmazza.

Tiszteletbeli elnök

A tiszteletbeli elnököt a Közgyűlés választja. A tiszteletbeli elnök az elnökség ülésein konzultációs joggal részt vehet, szavazati joggal nem rendelkezik.

IV.5. A képviselet rendje

Az Egyesületet az elnök önállóan képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén az alelnök, az alelnök akadályoztatása esetén írásbeli meghatalmazás alapján az elnökégi tag képviselheti az Egyesületet. A bankszámla feletti rendelkezésre a V.3. pontban foglaltak irányadók.

IV.6. Ellenőrző bizottság

Az ellenőrző bizottság összetétele

Az Egyesület felügyelő szerve az ellenőrző bizottság (EB), amely 3 főből áll. Az EB legfeljebb egy tagja az egyesülettel tagsági jogviszonyban nem álló személy is lehet. Az EB tagjait a közgyűlés választja ötéves időtartamra, a bizottsági tagsági jogviszony a tisztség elfogadásával jön létre. A bizottsági tag a bizottság munkájában személyesen köteles részt venni. Jogi személy rendes tag tisztségre jelölésekor a szervezet köteles megjelölni, hogy a feladatokat mely, vele jogviszonyban álló természetes személy útján kívánja ellátni. A szavazáskor a közgyűlés a szervezet és a feladat ellátására általa kijelölt természetes személy megválasztásáról együttesen, egy döntéssel szavaz. Ha a tisztségre választott jogi személy tag és a nevében a feladatot ellátó természetes személy közötti jogviszony megszűnik, egyidejűleg a szervezeti tag megbízatása is megszűnik, ekkor a közgyűlés új tisztségviselőt választ.

Az ellenőrző bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatók, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak. Az ellenőrző bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek.

Az ellenőrző bizottság működése

Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az elnökség működésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Az ellenőrző bizottság ülései nyilvánosak, azokról sorszámozott jegyzőkönyv készül, határozatait sorszámozva rögzítik. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az ellenőrző bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az ellenőrző bizottság ülésén a részt vevő tagok aláírják.

Az ellenőrző bizottság hatásköre

Az ellenőrző bizottság ellenőrzi az Egyesület teljes működését és gazdálkodását, mind jog-, mind célszerűségi szempontból, az ügyvezetést pedig különösen az Egyesület érdekeinek megóvása céljából. Ellenőrzi a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását.

A bizottság ellenőrzési tevékenységét utóellenőrzés keretében folytatja, kivéve az éves költségvetés és a számviteli beszámoló esetét, melyeket azok közgyűlés általi elfogadása előtt véleményeznie kell.

Az ellenőrző bizottság tagjait ellenőrzési tevékenységük végzése során egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosultak az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják és szakértővel megvizsgáltathatják.

A bizottság tagjai az ügyvezetéstől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók. A bizottsági tagok az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

Az ellenőrző bizottság első tagjai

– tag AON Magyarország Kft., személyében felelős: Várnagyi Takács Ildikó

– tag: Sűdy és Társa Kft., személyében felelős: Sűdy Zoltán

– tag: MAJOSZ, Hajnalka Zsolt

V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

V.1. Az Egyesület vagyoni eszközei

Az Egyesület bevételei:

– a tagdíjak,

– az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenysége, ideértve elsősorban az Egyesület rendezvényeinek a bevételeit.

V.2. Tagdíj

Az Egyesület rendes tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán tagdíjat köteles fizetni. A rendes tagnak belépéskor nyilatkoznia kell, hogy éves vagy negyedéves befizetést vállal. Év közbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés negyedéve egész negyedévnek számít. A tagdíjat évente, a tárgyév január 31. napjáig, illetve az adott negyedév kezdő hónapjának utolsó napjáig kell megfizetni a  tagdíjnak az Egyesület bankszámlájára történő átutalásával.

V.3. Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett. A bankszámla felett az elnök és az alelnök önállóan jogosultak rendelkezni.

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha:

  • a tagok kimondják megszűnését; vagy
  • az arra jogosult szerv megszünteti;
  • az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  • az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt;
  • feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak a lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Az Egyesület jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítését követően megmaradó vagyont a ..................... nevű szervezetnek kell átadni.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  1. Ezt az alapszabályt az Egyesület tagjai 2022. december 1-én fogadták el.
  2. A tagjegyzék jelen alapszabály – nem nyilvános, elkülönítetten kezelt – mellékletét képezi.
  3. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.

Kelt: Budapest, 2022. december 1.