Nyugdíjkorhatár emelése  - japán módra

Nyugdíjkorhatár emelése - japán módra

Magyarországon már igen rövid távon és Japánban már jelenleg is – a munkaerőpiaci gondokkal is összefüggésben - a fő problémát az jelenti, hogy nincs kellő számú fiatal munkaerő, akik, úgymond, már most megbízható módon ki tudnák termelni a nyugdíjak egyre növekvő pénzügyi-költségvetési terheit. Ennek ellenére, mint az angol nyelvű oldalunkon olvasható,  Japánban már léptek: a  japán állami és helyi köztisztviselők nyugdíjkorhatára 2021. április elejétől 61 évre emelkedett a jelenlegi 60 évről a részben az ország csökkenő népességét tükröző munkaerőhiány kezelésére irányuló intézkedések részeként. A nyugdíjkorhatárt ezután kétévente egy évvel emelik, amíg 2031-ben el nem éri a 65 évet. Ugyanakkor a magánszférában bátrabban léptek: szintén 2021-ben a kormány megtette azokat a törvényjavaslatokat, amelyek előírják a vállalatoknak, hogy 70 éves korukig tartsák meg munkavállalóikat, ezzel gyakorlatilag 65-ről 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. A lépés annak az erőfeszítésnek a része, amely az ország csökkenő születésszámát és elöregedő népességét, valamint az ebből adódó munkaerőhiányt és a növekvő nyugdíjköltségeket kívánja kezelni.  öt lehetőséget kínálnak a vállalatoknak az idősebb munkavállalók megtartására:

  • A nyugdíjkorhatár emelése.
  • A nyugdíjkorhatár eltörlése.
  • A munkavállalók korhatáron túli munkavállalásának lehetővé tétele.
  • Munka kiszervezése nyugdíjasoknak szabadúszóként.
  • Olyan munkavállalók támogatása, akik non-profit szervezeteknél és más közhasznú szervezeteknél dolgoznak.

Az új törvény előírja, hogy mind a vállalatoknak, mind a munkavállalóknak konszenzusra kell jutniuk a választott lehetőségről.

Magyarországon még messze nem tartunk itt: a kormány csak addig jutott, hogy benyújtott az Európai Uniónak egy reformjavaslatot, melyben az áll, hogy vizsgálnák a nyugdíjkorhatár további emelését. Persze a japánoknak nagyobb a mozgásterük: Magyarországon az átlagéletkor 2021-ben 76,46 év volt, míg ugyanakkor Japánban az átlagéletkor -  84,6 év volt. Kérdés, hogy a magyar nyugdíjasoknak "milyen túlélési stratégáik", lehetőségei vannak, amikor jelenleg egy 65 éves kort megélő magyarnak, legyen nő vagy férfi, a további várható élettartama hozzávetőlegesen négy évvel rövidebb, még az EU-s átlagnál is?!

A részletekért lásd az angol nyelvű oldalunk cikkeit (Japan Times & HRM Asia) !

 

Kapcsolódó cikkek

Történelmi győzelem a világ egyik legerősebb országában: ezzel minden megváltozhat a feszült régióban

Történelmi győzelem a világ egyik legerősebb országában: ezzel minden megváltozhat a feszült régióban

Az egész világot meglepte a február 8-i japán választás végeredménye. A kormánypárt, és a gyakran csak Vaslady-nek nevezett Takaicsi Szanae elsöprő győzelmet aratott, gyakorlatilag minden akadály elhárult a programjuk megvalósítása előtt. A helyzet közel sem ilyen egyszerű, a szigetország hemzseg a bajoktól, amiket nem lehet egyetlen csettintésre megoldani. Ugyanakkor a Tokió most történelmi lehetőség előtt áll: jöhetnek végre a régóta várt reformok, de a vezetésnek alapos oka lesz óvatosnak lennie.

Valószínűleg Takaicsi Szanae lesz az első japán női miniszterelnök a kormánypárt szerint

Valószínűleg Takaicsi Szanae lesz az első japán női miniszterelnök a kormánypárt szerint

Japán kormánypártja szombaton új vezetőjévé választotta Takaicsi Szanae volt gazdasági biztonsági minisztert, így valószínűleg ő lesz az ország első női miniszterelnöke. Takaicsi, aki a férfiak által dominált párt egyik legkonzervatívabb tagja, már azzal történelmet írt, hogy a Japánban régóta kormányzó konzervatív Liberális Demokrata Pártnak (LDP) ő az első női vezetője.

Lemondott a japán miniszterelnök

Lemondott a japán miniszterelnök

Kerek egy évig sem húzta Japán élén Isiba Sigeru, mivel két egymás követő súlyos választási kudarc után a távozás mellett döntött. A helyzet ezzel egyáltalán nem oldódott meg, sőt, csak újabb kihívások sorozata vár innentől Tokióra. A politikai problémákra megpróbálnak viszonylag gyorsan megoldásokat találni, de a valódi gondok ennél sokkal mélyebben gyökereznek, és egészen biztosan egy személycsere nem fogja ezt megoldani. Közben a Nyugaton már jól ismert folyamatok ütötték fel a fejüket, ez pedig alapvető változást hozhat a rendszernek. Elemzésünkben annak járunk utána, hogy mi vezetett a távol-keleti szigetország újabb válságához, és mi várhat Tokióra a közeljövőben.