Interjú az elnökünkkel - Diplomacy&Trade
Személyes Kapcsolatok Klubja
A SZERVEZET NAGYON AKTÍVAN KÉSZÜL AZ OSZAKAI VILÁGKIÁLLÍTÁSRA
A Magyar Japán Gazdasági Klub (MJGK) 1971-ben alakult azzal a céllal, hogy információt-, rendezvényeket- és kapcsolatépítési lehetőségeket biztosítson a két ország közötti gazdasági együttműködés javításában érdekelt vállalatok és magánszemélyek számára. A klub jelenlegi elnöke, Dr. Urbán László - aki tavaly év elején vette át ezt a tisztséget – az alábbi cikkben összefoglalta a „Diplomacy & Trade” angol nyelvű folyóirat számára a politikamentes szervezet jelenlegi tevékenységét, melynek mindegyik tagja rajong Japánért.
„Ez a megszokottól kicsit eltérő közösség, mivel manapság, az internet és az online kapcsolatok világában, a klubszerű működés atavisztikusnak, régimódinak tűnhet, de úgy gondolom, hogy a közösségi média virágkorában, ami alapvetően csak egy internetes kapcsolat az emberek között, szükség van arra, hogy személyesen vitassunk meg dolgokat. A klubban baráti beszélgetés keretében helyzetekről, esetekről, példákról, illetve a magyar-japán kapcsolatok gazdasági hátteréről esik szó. A személyes kapcsolattartásnak ezt a módját próbáljuk megőrizni és fejleszteni, ami szerintem pótolhatatlan” - hangsúlyozza az elnök. Hozzáteszi: igyekeznek minnél többet megtudni a két ország gazdasági kapcsolatainak hátteréről l. „Ennek talán a legfontosabb része az üzleti kultúra… ezen a téren sokat tanulhatunk a japánoktól. Persze a globalizáció ellenére az üzleti kultúra nagyon eltérő Japánban és Magyarországon, de ha rangsorolnunk kellene, akkor a sikeresség mércéje inkább a japán üzletemberek mellett szólna” - mondta.
„Mindannyian szeretjük Japánt”
A Magyar-Japán Gazdasági Klub által szervezett rendezvények nagyon kötetlenek, laza hangulatban zajlanak. Urbán László szerint, aki tizenhét éve tagja a klubnak, büszkék arra, hogy a kerekasztalnál folytatják szerény amatőr diplomáciai tevékenységüket, ami az elmúlt tíz-tizenkét évben sikeres volt. „Mi nem konkrét gazdasági hasznot húzunk például a nálunk „vendégeskedő” nagykövetektől (a magyarországi japán és a Japánban akkreditált magyar nagykövettől) kapott információkból, amelyek elsősorban bizalmas jellegűek. Ezek a mi tudásunkat is gyarapítják, és ezáltal üzletemberként sikeresebbek tudunk lenni ezen információk tudatában, ennélfogva kulturális- és egyéb területen szerzett ismeretekkel vagy tapasztalatokkal is gazdagodunk, ami nem csak üzleti szempontból fontos. Mi a klubban mindannyian szeretjük Japánt, így számunkra minden információ, ami Japánból érkezik, egyértelműen „pluszpont”, és ebben a klubban, ki-ki a saját foglalkozásától függően, sokat tanulunk bárkitől, akit vendégünkként fogadunk.” A Magyar-Japán Gazdasági Klub szorosan együttműködik a Magyar-Japán Baráti Társasággal, amely élen jár a japán kultúra népszerűsítésében,...” - teszi hozzá.
A klub exkluzivitásának megőrzése
Urbán László elődje, Kiss Sándor két évtizeden át állt a szervezet élén. „Sokszor beszéltem vele, és hasonlóan vélekedett a kerekasztal-beszélgetésekről” - jegyzi meg a jelenlegi elnök. Kiss Sándor vezetői örökségével kapcsolatban Urbán László mosolyogva megjegyzi, hogy „egy dolgot biztosan tudok: amit nem örököltem - Sándor japán nyelvtudását. Sándornak hallatlanul nagy előnye volt a klub vezetésében az, hogy kiválóan beszél japánul. Miután lemondott elnöki tisztségéről, a klub tagja maradt, ő a tiszteletbeli elnökünk, és továbbra is nagyon keményen dolgozik a klub japán kapcsolatainak erősítésén. Amit tőle örököltem, az egyértelműen nem egy több száz fős klub, hiszen meg akarjuk őrizni a klub exkluzivitását. Sándor minden egyes klubtaggal külön-külön foglalkozott és két klubesemény között is felvette velünk a kapcsolatot. Ő a személyes kapcsolattartás mestere, amit én magam is igyekszem elsajátítani”.
”A Japánnal „szinte bizalmas kapcsolatban lévő” Magyar-Japán Gazdasági Klubnak ma már 22 tagja van. Arra vonatkozóan, hogy ezek a tagok hogyan tudják segíteni a klubot és egymást, az elnök megjegyzi: „Alapvetően a szervezet japán „alapjait” próbáljuk erősíteni. Ez nem azt jelenti, hogy sok japán klubtagunk lenne, hanem azt, hogy a Magyarországon japán érdekeltségű vezető cégeket, mint például a Denso, Bridgestone vagy a Takenaka, próbáljuk megnyerni, hogy csatlakozzanak a klubhoz, mert alapvetően ők határozzák meg a japán tőke magyarországi mozgását”. Ami Urbán László „japán hátterét” illeti, a kilencvenes évek első felében a Magyar Nemzeti Bank megbízásából sokat utazott Japánba, mivel részt vett az MNB akkori, meglehetősen intenzív szamurájkötvény-kibocsátásaiban. „Szóval ez egy több mint harmincéves „szerelmi kapcsolat” Japánnal, … ami a konkrét klubtagságot illeti, 2007-ben, amikor Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese lettem, értesültem először az MJGK létezéséről;, majd 2008 elején be is léptem a klubba, nemcsak magánszemélyként, de a Suzukit képviseletében is.” (Tavaly óta Dr. Urbán László a Vállalat Igazgatóságának tanácsadója.).
Együttműködő partnerek
A Magyar-Japán Gazdasági Klub és a budapesti Japán Nagykövetség közötti együttműködés jellegét és tartalmát illetően Urbán László kiemeli, hogy „legalább egyszer meghívjuk az érkező és a távozó nagykövetet. Ha van ideje, előfordulhat, hogy többször is élvezhetjük a Nagykövet társaságát. Ha ez nem így van, akkor a nagykövetség gazdasági titkárát kérjük fel, hogy vegyen részt a klub rendezvényein. Összességében szeretnék egy kicsit még rendszeresebb kapcsolatot kiépíteni a nagykövetséggel. A másik vonal az intézményi kapcsolat. Már felvettem a kapcsolatot a Japán Külkereskedelmi Szervezet (JETRO) budapesti Irodájával, és folyamatban van a kapcsolatfelvétel Shokokai-jal, azaz a Magyarországi Japán Üzleti Vállalkozások Egyesületével”. Felidézi, hogy a klubot nagyon megviselte a közelmúltban lezajlott világjárvány, korábban pedig a 2009-10-es pénzügyi válság, amely előtt a klubnak több mint 30 tagja volt. „Megvan a korábbi tagok listája. igyekszem felvenni velük a kapcsolatot. A koronavírus-járvány idején a személyes kapcsolattartás szintje drasztikusan csökkent. Ez nem segítette a klub működését, és ez az egyik oka annak, hogy a létszámunk rendkívül alacsony 2022-re a törvényes minimum (10 fő) alatti szintre csökkent”.
Világkiállítás Oszakában
Amikor a következő évek terveiről beszélünk, az MJGK elnöke elsősorban a jövőre megrendezésre kerülő oszakai Világkiállítást említi, mert a legintenzívebb munkát az ezen a rendezvényen való részvételre történő felkészülés igényli. „Igyekszünk minden olyan követ megmozgatni, ami nem tartozik a hivatalos állami feladatok közé. Megpróbáljuk ösztönözni klubtagjainkat, a magyar vagy a többségükben magyar tulajdonú vállalkozásokat, hogy vigyék el szellemi vagy tárgyi termékeiket az oszakai Világkiállításra. Ha olyan termékeik vannak, amelyeket méltónak tartunk a Világkiállításra, akkor kapcsolatokat és esetleg egyéb támogatást tudunk nyújtani az ott kiállítani kívánó magyar vállalkozóknak”.
eredeti cikk angolul ITT
